Sérelemdíj a migrációban élőknek külön jogi körültekintést igényel

2014 január 16. | Szerző: euparagrafus

Európában a határok valóban átjárhatóak. Ez a jogkereső emberek számára váratlan helyzeteket teremthet.

Nemzetközi sajtóból is ismert a kultúrális szokások, vagy nyelvi nehézségek miatt bekövetkező személyiségi jogok megsértése, amely közvetlen anyagi károk helyett nehezebben forintosítható hátrányokkal jár a jogsértett számára.

Európában, Magyarországon felek maguk választhatják a bírósági utat, vagy az igazságügyi közvetítő, egyezségi szakértő vezetésével a közöttük lefolytatott közvetítői eljárás szabályait.

Új Ptk. új szabályai találkoznak a sérelemdíj egyezségi mediáció esetében az ADR újszerű eszközrendszerével a jogkereső emberek előnyére.

Új PTK. – a gyakorlatban

Az ügyfélbarát reálmediátor eljárás, az ügyfélhez szakmai és semleges vezető igazságügyi közvetítő az egyezség kialakulásában érdekeltek, akár a vitában álló felek.

Személyiségi jogok sérelme esetén általában 1-2 mediátori üléssel az egyezség és a sérelemdíj mértéke kompromisszummal létrehozható.

 

Perek közben és perek előtt a sérelem egyezségi szakértő mediátor a vitarendezés szakértője az ügyfelek előnyére!

Bírósági peres mediátor eljárása a bírósági per közbeni (tárgyalások között bíróságtól függetlenül szakmai szereplőként) jogvitarendezés teljes eszközrendszerét jelenti.

SÉRELEMDÍJ – EGYEZSÉGEK SZAKSZERŰEN

Igazságügyi közvetítői eljárás, vitarendező reálmediátor eljárás peres eljárás előtt, peres eljárás közben nagy mértékű előnyt hordoz magában a jogsértettek számára a jogkeresés folyamán a személyiségi jogok megsértései ügyeiben, sérelemdíj egyezségeiben.

Állampolgárság ügyintézése jogszerűen – közigazgatási perek hatósággal szemben

2013 január 31. | Szerző: euparagrafus

Általános ismertető

A Kormány az egységes migrációs szervezet kialakításának első fázisaként a 162/1999. (XI.19.) Korm. rendelettel önálló központi hivatalként 2000. január 1-jei hatállyal hozta létre a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés folyamatában a jogharmonizáció és intézményfejlesztés végrehajtása érdekében az Országgyűlés 2001. május 29-én törvényt alkotott a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint módosította a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényt. Ezzel megnyílt a jogi lehetőség az egységes migrációs szervezet országos kiépítésére.

 

A Kormány a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal létrehozásáról szóló 162/1999. (XI.19.) Korm. rendelet módosításával 2002. január 1-jei hatállyal létrehozta a központi hivatal területi szerveit, a regionálisan szervezett igazgatóságokat.

 

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a belügyminiszter, valamint az egyszerűsített honosítással kapcsolatos eljárások tekintetében a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi hivatal.

A Hivatal állami feladatként ellátja:

– a magyar állampolgárságról szóló jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat, valamint előkészíti a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint a belügyminiszter feladatkörébe tartozó állampolgársági döntéseket;

– a jogszabályokban a hatáskörébe utalt hazai anyakönyvezéssel kapcsolatos feladatokat;

-ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat;

– idegenrendészeti hatóságként ellátja a jogszabályokban a hatáskörébe utalt idegenrendészeti feladatokat;

– központi vízumhatóságként kapcsolatot tart más Schengeni államok központi hatóságaival, a SIS-jelzésekkel összefüggésben megkereséssel él a nemzeti SIRENE iroda felé és reagál a SIRENE iroda megkereséseire;

– menekültügyi hatóságként ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt menekültügyi feladatokat;

– útlevélhatóságként ellátja a bevándorolt, letelepedett jogállású személy és a hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági feladatokat, a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, az oltalmazottként elismert személyek úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági feladatokat;

– ellátja az országinformáció szolgáltatásáért felelős szerv (a továbbiakban: országinformációs központ) jogszabályban meghatározott feladatait;

– végrehajtja a migrációs tárgyú nemzetközi szerződésekből adódó feladatokat, felügyeli és koordinálja a visszafogadási egyezmények végrehajtását, engedélyezi a hatósági kísérettel történő átszállításokat;

– kapcsolatot tart a migrációs kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel.

A Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, költségvetése a Belügyminisztérium költségvetési fejezetben önálló címként szerepel.

A Hivatal központi és területi – 7 regionális igazgatóság – szervekből, valamint befogadó állomásokból áll.(http://www.bmbah.hu/a_bah_ismertetese.php)